Életünk DuracEmmával

Mindent megváltoztattál Tündérkém!

♥Áldás vagy nekünk!♥

A gyermekáldás maga a csoda. Egy kisbaba Isten ajándéka a szerelmes pároknak.
Valahol hallottam, olvastam… nem tudom, de nagyon tetszik ez a megfogalmazás, hogy:
„Amikor két ember annyira szereti egymást, hogy ez a sok szeretet nem fér el kettőjük szívében, akkor van szükségük egy harmadik személyre, akivel megoszthatják ezt a sok- sok szeretetet.”
A mi életünkben Emma ez a személy.
Hiszen amikor megtudod, hogy gyermeked lesz, abban a pillanatban elindulsz egy gyönyörű, nehéz, ismeretlen, félelmetes, aggódással teli, rögös, boldog úton, ami végig kísér egész életed során.
 

A normális, tiszteleten, megértésen, odafigyelésen, szereteten alapuló kapcsolatokból származó gyermekek a legboldogabbak, legkiegyensúlyozottabbak.
Ha mi, szülők összhangban vagyunk, figyelünk egymásra és próbálunk megteremteni egy stabil, boldog gyerekkort nekik, akkor ők is ezt fogják majd felnőttként mintául venni tőlünk. 
Mi leszünk a példaképük, ránk néznek fel…egészen addig, amíg jól csináljuk. 
Legalábbis én így látom…

Emma születése óta a mi életünk is megváltozott.

Meg tanultunk nélkülözni alvást, evést, ivást, szórakozást. Amit eddig fontosnak gondoltunk, jelentéktelenné vált. 😀
Minek vacakolni főzéssel? Majd rendelünk pizzát!
Szerintem a 7 évünk alatt nem ettünk ennyi pizzát Danival, mint ez alatt a bő 17 hónap alatt. 😀
Fontosabb, hogy legalább egyszer leérjek a gyerekkel sétálni, játszani. 😀
Tudjuk, hogy ez is csak egy időszak, amin átmegyünk éppen; és azt is tudjuk, hogy mindig lesz min aggódni, rágódni.
Sokkal jobban megy már a kompromisszumkötés és az elengedés is, mint azelőtt. Főképp nekem kellett ezt a képességet tanulni, mert elég nehezen megy… 😀
Csekély áldozat ez, amit a kislányunkért feltételek nélkül teszünk meg!

Imádom, de néha komolyan ki tud hozni a sodromból… 😀

Például…
Amikor már látom rajta, hogy nagyon kezd álmosodni és szeretném berakni a babakocsiba, hogy induljunk haza, akkora balhét tud rendezni, hogy az hihetetlen. Folynak a könnyei is. Amint elindulok vele, 1 perc és már talál egy játékot vagy kap egy pufit és már minden jó!
Néha megkérdezném, hogy „akkor minek kellett ez a műbalhé, kislányom??”

A múltkor például már annyira fáradt és nagyon nyűgös volt a babakocsiban hazafelé menet, hogy ki kellett vennem.
Nem szeretem kivenni, mert félek, hogy megjegyzi, hogy Anyával is lehet ilyet csinálni és akkor majd többször is szeretné…
Próbálok következetes maradni, nem kivenni a kocsiból, amíg úton vagyunk…
Viszont annyira megsajnáltam, hogy kb. 1 buszmegállónyit mentem úgy Vele, hogy tartottam a kezemben, és közben toltam a babakocsit, aminek az alja tele volt cuccal.
Mondanom sem kell, hogy mire hazaértünk, nagyon feszült lettem!
Legszívesebben leszidtam volna az összes szentet és mindent az égből. Természetesen nem tettem… csak magamban… 😀
  (állandóan feláll a kocsiban)

 

Apja utáni nyekergés tud a legjobban kikészíteni.
Mivel Dani sokat dolgozik nincsenek együtt annyit, amennyit Emma igényelne.
Így, esténként és vasárnaponként egész nap megy a nyavalygás.
Ha elmegy, ki dohányozni addig hisztizik, amíg Dani be nem jön.
Ha elmegy a mosdóba az ajtó előtt sír és addig nem is áll le, amíg Dani fel nem veszi az ölébe.
Van, amikor már nekem is örökkévalóságnak tűnik, hogy mennyi időt tölt kint vagy a mosdóban és olyankor még én is nekiállok kiabálni, hogy: „gyere már kiiiiii onnét” 😀 😀 😀 
Egész nap nem hisztizik annyit, mint esténként.

Édes teher:

Nem tudunk rá haragudni! Ő jelenti nekünk a boldogságot! Érte kelünk fel minden reggel! Egyetlen mosollyal, kacagással el tudja venni a rossz kedvünket.
Ránézek, és minden gond elszáll.
Feltételek nélkül szeret engem és az apukáját is. Mi pedig őt szeretjük ugyanígy! Bármire képesek lennénk a boldogságáért!
Az eddigi állás szerint bátran kijelenthetem, hogy Emma boldog, kiegyensúlyozott baba. Persze belefutunk jó pár hibába, de alapvetően következetesek próbálunk maradni. 
Nem gyengülhetünk el, nem hagyhatjuk el magunkat, amíg szüksége van ránk!
Hiszen neki MI vagyunk és leszünk is atámasz és a példa. A jó példa!!! 
  

Köszönöm, ha elolvastátok a bejegyzést.  Minden like-nak és megosztásnak nagyon örülünk!
Kövessetek minket instagramon is: @bogdanbea92

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!