<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Életünk DuracEmmával</provider_name><provider_url>https://duracemma.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Bubulina</author_name><author_url>https://duracemma.cafeblog.hu/author/bubulina-2/</author_url><title>A nagy napunk!</title><html>&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-59 aligncenter&quot; src=&quot;https://duracemma.cafeblog.hu/files/2018/11/IMG_4084-169x300.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;169&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;padding-left: 30px&quot;&gt;&lt;strong&gt;A mi nagy napunk.&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;Mielőtt belekezdenék a témába, általánosságban csak annyit a szülésről, hogy... :) &lt;br /&gt;Minden nő egy igazi hős, aki - akár természetes úton vagy császármetszéssel - életet ad egy kisgyermeknek. &lt;br /&gt;Valahogy senki sem a fájdalmat, a kellemetlen dolgokat emlegeti, amikor beszél az ő saját nagy napjáról.&lt;br /&gt;Csak arra emlékszünk, amikor találkoztunk a kis csöppségünkkel, rárakták a mellkasunkra, hallgattuk a kicsikénk szuszogását és a nőből Anyává váltunk. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;img class=&quot; wp-image-38 aligncenter&quot; src=&quot;https://duracemma.cafeblog.hu/files/2018/11/17992268_1340567199323086_4876457227257481700_n-másolata-300x225.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;328&quot; height=&quot;246&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;Most pedig lássuk a mi történetünket! &lt;/strong&gt;&lt;strong&gt; &lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;Kedd este (06.20) vizsgálatra kellett mennem. Szokásos CTG vizsgálat… de semmi fájásom nem volt, a magzatvíz sem folyt el.&lt;br /&gt;Bőrönd (Petúnia) azért a kocsi csomagtartójában figyelt, hátha szükség lesz rá is…&lt;br /&gt;Aztán ahogy ültem a székben és vártam, hogy történjen valami, történt is...&lt;br /&gt;Egyszer csak jöttek a fájások. Sűrűen… erősen… „na, jól van… innen már csak babával mentek el”, harsogta a szülésznőm.&lt;br /&gt;Annyi gondolat járt ekkor is a fejemben. Hiszen egy teljesen új élethelyzet tárult elém. Ismeretlen és félelmetes. &lt;br /&gt;Jó, megnéztem 1000+ videót a szülésről, de az akkor sem ugyanaz, mint például régen, amikor több generációnyi nő látta el egymást tanáccsal, praktikával és a többivel. &lt;br /&gt;Akkoriban a nők el tudták képzelni, hogy nagyjából mi vár rájuk. (Miután leírtam ezeket a sorokat, egy film jutott eszembe. A vörös sátor. Nézzétek meg, nagyon jó film! :D )&lt;br /&gt;Valószínűleg ezért is alakul ki a félelem bennünk a szüléssel kapcsolatban. &lt;br /&gt;Ki tudja… ? Velem volt a szülőszobán Dani (a férjem) és egy barátnőm is, aki hozott egy kis szíverősítőt (0,5l házi szilvapálinka) Daninak, mert ő jobban ki volt a helyzettől, mint én.  &lt;br /&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-43&quot; src=&quot;https://duracemma.cafeblog.hu/files/2018/11/19264519_1579367108762910_1746487528403188573_o-másolata-225x300.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;225&quot; height=&quot;300&quot; /&gt; (itt még bírta) :D&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-44&quot; src=&quot;https://duracemma.cafeblog.hu/files/2018/11/19274909_1579367112096243_9041439039472179147_n-másolata-169x300.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;169&quot; height=&quot;300&quot; /&gt; (itt már nem ) :D &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Természetes szülésre számítottunk, kaptam a fájásokat elősegítő oxytocint, burokrepesztés…és egyéb csodás dolog, amit nem is részletezek inkább! :D &lt;br /&gt;Emma pedig nem akart lejjebb jönni a szülőcsatorna felé.&lt;br /&gt;Köldökzsinór a nyakán volt az ultrahang szerint…mi Danival nem akartunk kockáztatni, legyen akkor inkább császármetszés. &lt;br /&gt;Konzultáltak az orvosok, megvizsgáltak és végül a műtét mellett döntöttek. &lt;br /&gt;Rettentő gyorsan történnek ilyenkor a dolgok. Egy szempillantás alatt összeraktak egy aneszteziológus csapatot és már vittek is. &lt;br /&gt;Ébren voltam, de nem teljesen voltam magamnál. Azt azért éreztem, amikor kivették Emmát. Mintha ide-oda mozgattak volna…lehet hogy így is volt…nem tudom… :/ Viszont, amikor odahozták Emmát az arcomhoz,  kicsit én is újra megszülettem Vele együtt. Az első érintés nagyon megható volt még így is, hogy csak az arcunk érhetett össze. ♥&lt;br /&gt;Nem úgy történt, ahogy elterveztük, de ha így kellett lennie, akkor el kell fogadni ezt is. &lt;br /&gt;Minden fájást, vágást, minden félelmet, minden izgalmat és minden érzelmet, ami a terhességgel és a szüléssel/császármetszéssel együtt járt újra átélném azért, hogy Emmának életet adhassak!!!&lt;br /&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-45 aligncenter&quot; src=&quot;https://duracemma.cafeblog.hu/files/2018/11/19388413_1579367175429570_1631401481884717182_o-másolata-200x300.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;200&quot; height=&quot;300&quot; /&gt; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Köszönöm, ha elolvastad! &lt;br /&gt;A következő téma, amiről írni fogok, a szülés utáni első hetek és a megismerkedésünk Emmával. Tartsatok Velem akkor is! &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Kövessetek instagramon is : @bogdanbea92&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://duracemma.cafeblog.hu/files/2018/11/19388413_1579367175429570_1631401481884717182_o-másolata-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>